Kelebiai Nyugdíjas Egyesület

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Kelebiai Nyugdíjas Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Nyugdíjas Egyesület 2003. szeptember 3-án alakult 22 fő részvételével elsősorban nyugdíjas vasutasokból. Mára már nem csak a volt vasúti dolgozókból kerülnek ki tagok, és a taglétszám is többszörösére duzzadt.

Az egyesület az elérendő célokat, tevékenységeket alapszabályban rögzítette.

Az első pont máris érdekesnek számít: a település művelődéspolitikai céljainak megvalósítása elsősorban nyugdíjasok, de más korosztályok vonatkozásában is.

A további pontok a helyi kulturális örökség megőrzésére, a lakóhely, természet és környezet megóvására vonatkoznak. Kiemelik az idősek tudásának, mint erőforrásnak felhasználását elérendő célként. A további célok közé sorolják olyan közösségi színterek, klubok, foglakozások létrehozását, amelyek a minőségi mozgást helyezik előtérbe, valamint, amelyek művelődésorientált, kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

A kezdeti nehézségek után sorra kezdték szervezni a programokat egyre több pályázati lehetőséget tudtak kihasználni. Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel segíti munkájukat. 2004-ban az egyesület rendelkezésére bocsátott egy a Bajcsy utcán található családi házat melyet azóta is székhelyként használnak  a nyugdíjasok, de a karitásszal és polgárőrséggel közösen osztoznak az épületen, és azóta már fel is újították pályázati forrás segítségével.

Tevékenységeik között meg kell említeni a havi rendszerességgel megrendezésre kerülő klubesteket, melyekre mindig az aktualitásnak megfelelő előadásokkal, zenés-táncos, vagy csak beszélgetős programokkal várják a tagokat. Ugyancsak havi rendszerességgel szerveznek Mórahalomra, a Szent Erzsébet Gyógyfürdőbe programokat, melynek felelőse az egyesület titkár. Negyedévente egészségügyi előadásokkal várják az érdeklődőket, de ilyen gyakorisággal szerveznek színházlátogatásokat is. Évente több alkalommal kerül sor többnapos kirándulásokra is. Hogy csak néhány példát említsek az elmúlt évekből. A csíksomlyói búcsú idejére szinte minden évben terveznek erélyi utazást, melynek keretein belül a búcsú helyszínén kívül felkeresnek más látnivalókat is: Parajd, Békás-szoros, Szent Anna-tó, Gyilkos-tó, stb. de rendszeresen felkeresik Böjte Csaba atya által vezetett gyermekotthont, ahová könyveket és más adományokat juttatnak el. Ehhez hasonló kirándulás alkalmával járták be Pécset Belgrádot, Budapestet.

Két nagyobb, elsősorban a nyugdíjas egyesületet érintő rendezvényük van, amelyek már kinőtték a Bajcsy utcai családi ház falait. Az egyik a farsangi mulatság a másik a szüreti bál. Ezekről a rendezvényekről, még a későbbiekben a Sántha Márta Művelődési Ház programterve kapcsán írni fogok.

A nyugdíjas egyesület egyike azoknak a civil szervezeteknek, akik a legnagyobb odaadással ápolják a kapcsolatot Kelebia határon túli testvértelepüléseivel.

Az alapszabályban rögzített céloknak megfelelően több klub és csoport is működik a KNYE-n belül.

Foltocska Foltvarró Klub

 A nyugdíjasok kézműves klub megalakulásának előzménye egy pesti főiskolások munkáját bemutató kiállítás volt, amelyet a kelebiai községházán nyitottak meg a 90-es évek végén.

Horváth Zoltánné (Böbe), aki a jelenlegi nyugdíjas egyesületi elnök felesége, látva a munkákat úgy döntött, hogy belevág és elsajátítja ezt a fajta kézműves technikát.

Az ötlet megtetszett több kelebiai asszonynak is, így állt össze a kis csapat, akik ekkor még csak szárnyaikat próbálgatták. Az igazi áttörés Horváth Zoltánné nyugdíjba vonulását követően született meg, amikor is 2008-ban a nyugdíjas egyesületen belül létrehozták a Foltocska Foltvarró Klubot. Ettől kezdve heti rendszerességgel jártak össze az asszonyok foglalkozásokra. Kezdetekben könyvekből tájékozódtak, majd az internet adta lehetőséget kihasználva már tudtak mintákat, a termékek elkészítését bemutató videókat letölteni, melyek alapján Böbe megvarrta a mintadarabokat. Ezt aztán a heti foglalkozások alkalmával, a többiekkel el is készítették és készítik.

Az egyre gyarapodó munkák közzétételéhez, és a tagokkal való kommunikáció megkönnyítéséhez készíttetett Böbe egy honlapot, egy blogot, melyen keresztül otthonról is követni tudják a foltocskás hölgyek a következő foglalkozás témáját.

Az eltelt évek alatt számtalan kiállításuk volt a településen, a Kárpát Fesztiválon, a Falualapítás ünnepén és egyéb rendezvényeken, de a közönség láthatta már munkáikat Zákányszéken, Tompán, Öttömösön, Ásotthalmon, Bajsán és Topolyán is. Kecskeméten és Baján éves rendszerességgel vannak kiállításaik, ahol nagyobb múlttal rendelkező

foltvarró közösségekkel oszthatják meg tapasztalataikat, illetve egyben tanulhatnak is tőlük.

A tanulás-tanítás jegyében több ízben vettek már részt kézimunka táborokban Kelebia testvértelepülésén, Kishegyesen, ahol a Nők Kishegyesi Fórumával és a bácsfeketehegyi Hestia női szervezettel kötöttek szoros barátságot. Ennek apropóján az említett szervezetek rendszeresen vesznek részt Kelebia nagyobb rendezvényein, akár kiállítóként, akár kézműves programok lebonyolítójaként.

Az utóbbi évek tendenciája, hogy a foltocskások felkarolnak olyan kelebiai alkotókat, akiknek eddig nem volt lehetőségük megmutatni tehetségüket, és a patchwork kiállítások alkalmával helyet adtak ezen kézimunkáknak is.

Ennek érdekessége az, hogy ezzel a mozzanattal már ki is léptünk a nyugdíjas egyesület keretein kívülre, hiszen ezen alkotók többsége nem a nyugdíjas korosztályból kerülnek ki. Felkarolnak főiskolásokat, fiatal nőket, hidat építve ezzel a különböző korosztályok között.

 
KNYE tánccsoportja

 2008. óta működi a nyugdíjas egyesületen belül egy tánccsoport, amely elsősorban a nyugdíjas asszonyok részvételével jött létre. Kezdetben Zsembery Antalné nyugdíjas pedagógus tanította be a táncokat az asszonyoknak, majd Horváth Zoltánné vette át a stafétát, és azóta is ebben a felállásban működik a csoport. Elsősorban a magyar néptánccal kapcsolatos előadások szerepelnek a repertoárban, de nagyon sok ötletes, humoros produkció született az évek során, melyeket a község, és más egyesületek, szervezetek programjain kívül testvértelepülések, testvérszervezetek eseményein egyaránt előadtak.


KNYE Színjátszó Csoportja

Érdekes színfoltja Kelebia életének a nyugdíjas egyesületen belül működő színjátszó csoport, mely 2007-ben indult Dr. Bartha Istvánné vezetésével. Általában rövid, humoros jelenetekkel készülnek, de volt már két nagyobb, jelentősebb előadásuk is.

Mindkettő írója Miskolczi Miklós, akiről a helyi értéktár kapcsán már írtam.

Az egyik az Unio macskája című darab volt, melyet több ízben mutattak be vidéken, és a testvértelepüléseken is. A másik egy dokumentumjáték volt, mely kifejezetten egy adott eseményre, Kelebia megalakulásának 90 éves évfordulójára íródott, a Születés a homokon címmel. Ez a mű Kelebia születésének legjelentősebb mozzanatait mutatta be. A nagyszabású előadás érdekessége, hogy teljesen képzetlen, amatőr, hétköznapi embereket szerepeltettek benne nagy sikerrel. Az előadás sikerességének titka véleményem szerint abban rejlett, hogy a rendező úgy válogatta össze a szereplőket, hogy az általános iskolástól a nyugdíjasig minden korosztály képviseltette magát. Mivel a település története nem ölel fel két emberöltőnyi időt sem, azoknak is, akik esetlegesen nem ismerik a falu születésének körülményeit, ismerős nevek csendültek föl, ismerős helyzeteket élhettek meg, és mindenki egy kicsit magáénak érezhette a sztorit.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A KNYE hasonlóan Kelebia civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző tevékenységük, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenységének  Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület Kelebia egyik legfiatalabb aktív civil szervezete. A kezdeményezők közül első helyre sorolnám Őri Violát, aki gyerekeknek szeretett volna tartalmas elfoglaltságot szervezni a nyári szünidő idejére. A kelebiai hátrányos helyzetű gyerekeknek a nyári szünidő alatt nem volt lehetőségük nyaralni, illetve táborokba menni. Az általános iskolás gyermekeket célzó programokban való részvételre is inkább az iskolai tanév ideje alatt van lehetőség, és az így keletkező űrt szerette volna kitölteni, ehhez pedig segítséget kért elsősorban az őskeresztény gyülekezet (Magyar Apostoli Gyülekezet) tagjaitól. A kezdeményezéshez aztán egyre többen csatlakoztak, köztük a Baptista Gyülekezet és a Római Katolikus Egyház képviselői is.

Megindult a tervezés, szervezés, munka, mely egy egyhetes nyári tábort eredményezett, ahol hátrányos helyzetű gyermekeknek tartottak foglakozásokat. A tábor sikerét látva egyre többen álltak a jó ügy mellé.

Az évek teltek, a táborokra egyre többen jelentkeztek. A szervezőkben felvetődött a kérdés, hogy nem volna-e érdemes ezt a feladatot formális keretek között folytatni, hiszen egyesületként a források előteremtéséhez több lehetőséget lehetne kihasználni. Ennek következtében 2017-ben életre hívták az egyesületet, melynek legfontosabb céljait, tevékenységeit alapszabályban rögzítették.

Céljaik közé sorolják a közösségépítést és az összetartozás erősítését. Talán a legfontosabb cél az ifjúság, gyermekek kreativitásának, hitbeli erkölcsi nevelésének fejlesztése, a gyermekek közösségi életben való részvételének ösztönzése, egészséges nemzeti kötődések fejlesztése, mindez ökumenikus keretek között. Az elérendő célokat hagyományteremtő programok létrehozásával, közösségi programok szervezésével kívánják elérni. Programjaikon a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, képességfejlesztését, emberi kapcsolataik, összetartozás-tudatuk erősítését, egészséges életmódra való nevelést célzó tevékenységeket valósítanak meg. Ugyanakkor fontos

szempontok, a sporttevékenységeken való részvétel, természet-, környezet-, állatvédelem beépítése a programokba.

Az egyesület havi rendszerességgel tart foglakozásokat, melyek ugyanazon séma szerint működnek. Ezeket az eseményeket egy adott témára koncentrálva szervezik meg mindig egy kicsit előre gondolkodva az aktuális ünnep, vagy téma szellemében. A foglakozásoknak van egy lelki része, egy kézműves foglakozás része, majd a végén egy játék. Rendszeresen tanulnak a gyerekek ezeken az alkalmakon dalokat, melyeket a táborban megtanítanak a többieknek.

Kelebián két nagy rendezvény kötődik szorosan a KÖSSZ-höz, az egyik a már említett kézműves tábor, a másik a Kelebiai Jótékonysági Adventi Forgatag, mely bevételének egy része a gyerekek nyári táboroztatására fordítódik.

A KÖSSZ ezen kívül fontosnak tartja a gyermekek lelki egészségének fejlődését. Folyamatosan keresik azokat a kapcsolatokat, partnerségeket, amelyek segítenek ezt a célt szolgálni. Ilyen megfontolásból keresték meg a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kiskunhalasi Tagintézményét. A kelebiai gyermekek ennek köszönhetően sérült gyermekekkel találkozhatnak, közös programokban vehetnek részt, ezáltal egymás jobb megértésére, elfogadására próbálják nevelni a fiatalokat.

Jó kapcsolatot tartanak fenn a tompai Dugovics Titusz Cserkészcsapattal, akik gyakran várják őket közös foglakozásokra, melyek célja a természet, mozgás szeretetének erősítése, de sok gyakorlati tudást, praktikát is elsajátíthatnak a gyerekek ezeken a foglakozásokon.

A köszisek (így hívják önmagukat) gyakran vesznek részt sporteseményeken, pl. Fuss az életekért, vagy Kelebiai Sportnap rendezvényein, de segítenek több kelebiai rendezvényen programok biztosításával, lebonyolításával.

Minden év szeptemberében összegyűlik az egyesület apraja-nagyja, hogy egy hálaadó nap keretein belül hálát, köszönetet mondjanak mindazért a segítségért és szeretetért, amit munkájuk során kaptak. Ez a program istentisztelettel kezdődik, ahol mindhárom egyház képviselője felszólal, majd felidézik a tábor legizgalmasabb pillanatait, készülnek egy kis előadással, beszélgetnek, énekelnek.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A KÖSSZ hasonlóan Kelebia civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző, valamint karitatív tevékenységük, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

A Tavaszi Hérics Tánccsoport

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Tavaszi Hérics Tánccsoport értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Tavaszi Hérics Tánccsoport is egy viszonylag fiatal kezdeményezés. A táncosok vezetője Gregus Zsolt 2012-ben került Kelebiára, és rögtön keresni kezdte a lehetőséget, hogy kedvenc hobbijának, a magyar néptáncnak élhessen. Hamar felvette a kapcsolatot a kelebiai művelődési házzal, hogy kipuhatolja, milyen kezdeményezések vannak ilyen téren, de sajnálattal tapasztalta, hogy a településen nincs hagyománya a néptáncnak, így megszületett a gondolat, hogy Kelebián is alapítani kellene egy tánccsoportot. Az első érdeklődők a tompai néptánccsoportból kerültek ki, őket már régebbről ismerte Zsolt, de nem sok időbe telt, és jelentkezni kezdtek a helyi érdeklődők is, és így amatőrökből megalakult a kis csapat, akik nevüket Kelebia egyik védett növényéről kapták. Mivel nem volt korhatár meghatározva egyaránt jelentkeztek a csoportba az általános iskolástól kezdve a nyugdíjasig minden korosztály képviselői, később pedig a vajdasági Kelebiáról is csatlakozott hozzájuk egy pár, így alakult kis csapat jelenlegi összetétele.

A csoport megalakulásának elsődleges célja a néptánccal való ismerkedés volt.  A táncosok vezetőjének nem voltak nagyratörő ambíciói, csak szerette volna megismertetni a tagokkal a különböző tájegységek zenéit, táncait, felkészíteni őket arra, hogy egy esetleges táncház alkalmával készség szinten tudják táncolni ezeket a táncrendeket. Az sem elhanyagolható Zsolt szerint, hogy: „Szórakoztat, és büszkeséggel tölti el az embert, még akkor is, ha nem profi módon műveli ezt a tevékenységet”

A Tavaszi Hérics fennállása óta (Kelebiai Daloskör mellett) a Kelebiai rendezvények  egyik leggyakrabban felkért előadója, de rendszeresen járnak fellépni Madarasra, Tompára, Kisszállásra, Csikériára, Kiskunhalasra, a határon túl pedig a testvértelepülések közül Bajsára, és alsó Kelebiára, ahol nagyon jó kapcsolat alakult ki Paskó Csaba plébánossal, akit azóta már a magyarországi Kelebia díszpolgárává választottak.

A tánccsoport tevékenységéről csak kevés forrás található a község havonta megjelenő hírmondójában, a fellépéseken kívül kerülik a nyilvánosságot, inkább csak a háttérben tevékenykednek.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem vesznek részt szervesen Kelebia rendezvényeinek szervezésében. Rendszeresen tartanak saját költségükön táncházakat a településen, amelyre a mindenkit szeretettel várnak. Segítik a művelődési ház munkáját a rendezvényeken fellépőként, szervezőként, de volt már rá példa, hogy március 15-i községi megemlékezés programját teljes egészében ők szolgáltatták. Kiterjedt kapcsolataik révén gyakran rajtuk keresztül kerülnek meghívásra népzenei együttesek, akik rendezvény alatti patronálását is ők végzik.

2015-ben a helyi önkormányzat Kelebia Község Kulturális Életéért kitüntető díjban részesítette a csoportot.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Tavaszi Hérics Tánccsoport hasonlóan Kelebia más civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Tavaszi Hérics Tánccsoport értékteremtő, értékőrző tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

Kelebiai Karitász Egyesület

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Karitász Egyesület karitatív és kulturális tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Karitász Egyesület célja elsősorban a településen szociális illetve karitatív tevékenységek szervezése, irányítása és végzése, és annak támogatása.  Tevékenységeik között szerepel az otthonukban egyedül maradt idősek segítése, gyermekeiket egyedül nevelők, nagycsaládosok támogatása, tanyavilág segítése, ifjúsággondozás szervezése. Segítségnyújtás munka-, és szálláshely közvetítéssel, tanácsadással.

Karitatív tevékenységükön kívül alapszabályukban szerepet kap a rendezvényszervezés is.

Az egyesület tagjai nagyrészt a nyugdíjasok közül verbuválódtak, így nagy az átfedés a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület tagságával.

A karitász minden év elején meghatároz egy programtervet, amely tartalmazza az éves feladatokat, melyek között a települési rendezvények segítésén túl saját programok is megjelennek.

Minden évben szerveznek kirándulásokat hátrányos helyzetű gyermekek számára, rendszeresen látogatják például a harkakötönyi Máris-tanyát. A tanya tulajdonosa, illetve a tulajdonos utóda is azt a célt tűzte ki magának, hogy örömet okozzon elsősorban betegeknek, rászorulóknak, gyermekeknek. A területen sokféle játékot kipróbálhatnak a gyerekek, van többek között gokart pálya, különleges biciklik, hinták, csúszdák, körhinta, ugráló vár, különleges játszóház, trambulin és sok más érdekesség, mint például egy egész meseváros apró faházakkal. Egy igazi élmény az apróságok részére, ahonnan sosem távoznak üres kézzel a gyerekek, mindig kapnak valamilyen ajándékot is.

A karitász cserében segítséget szokott nyújtani minden évben a szezon indulása előtt a tereprendezésben takarításban.  

Nem csak gyermekeknek szerveznek kirándulásokat, hanem felnőtteknek is zarándokutakat, például Kalocsára de minden év szeptemberében ellátogatnak a vodicai búcsú helyszínére is.

Kelebia kulturális életéhez képzések, ismeretterjesztő előadások rendezésével is hozzájárulnak, például gyerekeknek szóló előadások szervezésével, mint például a Felvilágosítás másként címet viselő, a család és házasságok erősítését, a keresztény értékrend terjesztését és a családtervezés segítését célzó programokkal vagy a családon belüli agresszióról szóló előadásokkal.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Karitász Egyesület karitatív tevékenysége önmagában érdemessé teszi arra, hogy a Települési Értéktéktárba helyet kapjon, azonban fontos szerepet tölt be a település kulturális életében is. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző tevékenységük, karitatív munkájuk, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Karitász Egyesület karitatív és kulturális  tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

Kelebiai Kelebiai Daloskör

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Kelebiai Daloskör értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Még a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület megalakulása előtt a nyugdíjas klub jó hangú asszonyaiból verbuválódott a Kelebiai Daloskör 2001. szeptember 8-án. Kelebia olaszországi testvér települési kapcsolatának ápolása apropóján vártak vendégeket Montecassianoból a településen. Erre az alkalomra készültek az asszonyok egy pár nótával, de az alkalmi fellépésből csakhamar rendszeres próbák lettek először az iskolában, utána a nyugdíjas házban. Amikor jelenlegi vezetőjük Kovács Márta átvette a daloskör irányítását, a művelődési ház lett a kis csapat otthona, ahol azóta is egy külön próbaterem áll a dalosok rendelkezésére. Bár a művelődési ház patronálja a csoportot, mégis a nyugdíjas egyesület sajátjának tekinti a daloskört és nagyon büszkék elért eredményeikre.

A Kelebiai Daloskör a kezdetek óta rendszeres résztvevője a település rendezvényeinek. Ezek az események a teljesség igénye nélkül: március 15., Húsvét, Pünkösdi hangverseny, Kárpát Fesztivál, augusztus 20., Idősek napja, október 6., október 23., Falualapítás ünnepe. Rendszeresen meghívást kapnak a Szent László napján megrendezett ünnepségre a vitéztelepi iskolához, illetve a testvér települési rendezvényekre. Szoros kapcsolatot ápolnak a bajsai népdalkörrel, a Testvériség Művelődési Egyesülettel, a nagyiratosi Forray Népdalkörrel. Ezen kívül több környező település dalosköréhez járnak népzenei találkozókra: Öttömös, Ásotthalom, Balástya, Szatymaz, Kisszállás, a határon túl pedig Palics.

A kelebiai rendezvényeken nem csak énekelnek, de komplett megemlékezéssel is készülnek, vagy éppen a szervezés oroszlánrészét veszik át a művelődési háztól alkalmanként.

2011-ben Kelebia Község Kitüntető díjat vehettek át.

Rendszeresen vesznek részt népzenei minősítőkön, a Vass Lajos Szövetség által kiírt minősítő országos középdöntőjén arany minősítést szerzett a csoport. (Kovács,2011.)

A daloskör elsősorban népdalokat énekel, dalcsokraik egy-egy tájegységhez kötődnek. Előszeretettel válogatnak Bácska, illetve a dél-alföldi régió dalaiból, ezzel is hangsúlyt fektetve e térség népzenei hagyományainak megismerésének fontosságára.

A daloskör vezetője vallja: „Az együtt éneklés elmélyíti az összetartozás élményét, ami –mivel mégiscsak társas lények vagyunk- az egyik legjobb érzés”.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Daloskör hasonlóan Kelebia más civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1      

Kacsa-spárga gasztronap

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kacsa-spárga gasztronap

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A település gasztronapja 2010 óta kerül megrendezésre. Az első két évben spárganapként kezdődött, hiszen a településen többen termelnek zöld illetve fehér spárgát egyaránt. A rendezvényre meghívást kapnak minden évben a vajdasági testvértelepülések - Kishegyes, Bajsa, Bácska-Topolya, Kelebija, Bácsfeketehegy - is, ahol lehetőség nyílik a bemutatkozásra.
A nevező amatőr szakácsok (köztük a helyi civil szervezetek, magánszemélyek stb.), elkészítik otthon a különböző spárgaétel - specialitásaikat, amit egy neves zsűri bírál. A harmadik évtől az egyik helyi vállalkozás, amely kacsatenyésztéssel foglalkozik, felajánlotta, hogy egészüljön ki a program helyben készített kacsaételek megmérettetésével.
A versenyre évről évre többen jelentkeznek, köztük baráti társaságok, intézmények dolgozói köre, térségi falugondnokok, és nem utolsó sorban a testvértelepülések csapatai. A belépés és az ételek kóstolása mindenkinek ingyenes, a kacsa főző és sütő csapatok is ingyen kapják a kacsákat.

Úgy gondoljuk, hogy ez a gasztronap ennek a térségnek érdekes színfoltja, valóban gasztronómiai specialitások kerülnek az nézőközönség elé.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  A rendezvény kiváló alkalmat teremt a helyi lakosság, a környező települések - határainkon túl is - lakosai számára, hogy az együtt megélt programok keretében ápoljuk értékeinket és megismerjük egymás kulturális hagyományait, ezzel tovább erősítjük kapcsolatainkat, új együttműködéseket kötünk.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  http://www.kelebia.hu
  Kelebiai Hírmondó
  Petőfi Népe
  http://www.baon.hu

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1 sparga2 sparga3 sparga4

Éber freskó

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő freskó

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette, ő javasolta először, hogy a szentély mennyezetét freskóval díszítsék. Ekkor bízták meg Éber Sándor bajai festőművész, aki elkészítette a 80 m2-es művet. A freskó 1929. szeptember 9-én készült el.

Koczkás József a következőképp jellemezte az alkotást: „Krisztis békéjét Krisztus országában kell keresni. Kifejezésre jut ezen gondolat már Krisztus abszolút nyugodt arcában és testtartásában. Jobbja keresztből stilizált jogart tart, balján hívogatólag terjeszti ki a világ felett. Krisztusból mint napból nyugodt, derűs sugárkéve árad ki.
Ugyanaz aureola veszi körül egész alakját. Palástja, mely az eredeti tervektől eltérve kisebbre méreteztetett, így is kifejezésre juttatja, hogy elég nagy minden hozzá fordulót maga alá fogadni. Krisztus alakja és ruhája finoman, arannyal díszítve királyi méltóságot árul el. Övén, szalagon függve REX PACIFICUS felírás.
Palástjának a két előrehajló sarkán alfa és ómega jelzi, hogy országának nem lesz vége. Az emberektől csak töviskoronát és nádszálat nyert királyi ékességül. Az égből azonban két angyal hozza a hatalmas hármas királyi aranykoronát. Örökségül kapta a föld határait, tengertől tengerig. Lábai alatt a föld csupa virágot terem.
A tenger hullámai szelíden nyaldossák a földet. Kettétört kardon áll: uralmához nem kell vérontás. A föld királyainak fejedelme. Előtte XI. Pius pápa fehér reverendában, palástban, stólája két végére helyezett kettős kulcsot ajánl fel.
Az agg Szent István az uralkodásban kifáradva készségesen nyújtja felé a koronáját. XI. Pius pápa jobb oldali profilja legújabb fényképfelvétel után készült. Szent István alakja szándékosan van öregítve, azon gondolat kifejezésére, hogy a jó uralkodás nagy súllyal nehezedik az uralkodóra. Az amorettek bájossá és közvetlenné teszik a képet.”

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

Id. Éber Sándor 1878-ban Ráckeresztúron született. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt 1896 és 1900 között. A monumentális feladatok, a freskófestés vonzotta elsősorban. A Tanítóképző Intézet tanáraként érkezett Bajára 1902-ben, ahol két évtizeden keresztül tanított.

Az 1910-es évektől számos dekoratív, kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót, illetve seccót készített többnyire egyházi megrendelésekre. Élete során 22 templom, illetve iskola falát díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. Az alföldi táj és a Duna-mellék világát örökítette meg - néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Kiváló munkáságának egyik ékes bizonyítéka a kelebiai Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő 80 m2 -es freskó, mely egyedülálló szimbolikájával, és monumentális méretével Kelebia legjelentősebb, (és talán legrégebbi) festménye. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom a fent említett műalkotást a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia

 

Magyar Néprajzi Lexikon, I. kötet, Akadémis Kiadó, Budapest, 1967

 

http://www.museum.hu/kiallitas/11519/Id_eber_Sandor_ifj_eber_Sandor_es_eber_Anna_munkassaga


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

eber1 eber2

Egyhajú virág

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Egyhajú virág kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

5–20 cm magas faj. Levelei 13–19 (–27) cm hosszúak, 1,2–3 cm szélesek, szálas-lándzsásak, a főér mentén enyhén csatornásak, tompa-sajka vagy csuklyás csúcsúak; a virággal egy időben jelennek meg, s ekkor vöröses sötétzöldek. Egy (ritkán 2–5), tőálló virág fejlődik, mely(ek)nek színe sötétlilástól a rózsaszínen át a fehérig változhat. A 6 lepelcimpa szálas-lándzsás, tompa vagy kihegyezett, 4–8 (–15) mm széles, 25–37 (–50) mm hosszú. A lepelcimpák tövénél körömszerű, tompa, apró nyúlvány van. A porzószálak száma 6. Összenőtt bibeszála 3 ágra szakad. Termése háromrekeszű, éretten sárgásbarna tok.

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő; nálunk valószínűleg késő glaciális reliktum faj, amely nyílt és zárt homoki tölgyesekben, fehérnyáras- tölgyesekben, azok tisztásain, homok pusztagyepekben valamint az ezek helyére telepített akácosokban él.

Fokozottan védett növényfaj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Előfordulási helyeinek egy része védett természeti terület. Populációinak egyedszáma két terület kivétellel igen alacsony, lelőhelyei kis kiterjedésűek. Valószínűleg nem ismerjük a faj minden állományát. Az egyhajúvirág országosan mintegy 36 jelenleg ismert lelőhelye közül 27 nem természetes vegetációjú területen, főképp telepített erdőkben található. A többi terület, főleg gyepek, a növény fennmaradása érdekében kezelést igényel, rendszeres kaszálást, körültekintő legeltetést.

Magyarországon elsősorban a változatos domborzatú homokterületekhez kötődik, a Nyírségben, a Gödöllői-dombságban és a Duna-Tisza-köze déli részén élnek állományai

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum L.) a magyar flóra veszélyeztetett faja, főként populációinak igen kis mérete miatt. Egyedszáma kritikus szintre csökkent részben korábbi gyűjtése, legfőképpen azonban élőhelyeinek megszüntetése, legtöbbször felszántása miatt. Az 1700-as évek második felében jelezték először a fajt az országból. 1941-ben javasolták a faj védetté nyilvánítását (MÁTHÉ & TAMÁSSY 1941), mert a megfigyelések szerint már akkor erősen megfogyatkozott.
A faj reliktum jellege és ritkasága miatt 1993-ban fokozott védelmet kapott (12/1993. KTM miniszteri rendelet). Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt. Napjainkra egyedszáma jelentősen lecsökkent, bizonyos, hogy hathatós védelmi intézkedések nélkül magyarországi állományainak nagy része ki fog pusztulni.
Célzott fajmegőrzési programra azért van szükség, mert Magyarországon a 36 lelőhely közül 30 fennmaradása bizonytalan. A faj kelebiai populációjának további védelmének érdekében javaslom az egyhajúvirág felvételét a kelebiai helyi értéktárba.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia, N46.193008°E19.682081°

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_690

 

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/Bulbocodiumhonlapra_kesz_2012_szerz_tart_melleklet.pdf               


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

egyhaju1 egyhaju2

Földikutya

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Délvidéki földikutya kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A földikutyák az az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Magyarország területén napjainkban három faj fordul elő, melyek mindegyike csak a Kárpát- medencében fordul elő. Közülük a délvidéki földikutya a legveszélyeztetettebb faj, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 500 (egyes becslések szerint az 1000) példányt, ebből mintegy 200 Kelebia, 200-250 Baja térségében él.

A délvidéki földikutya 15-25 cm hosszú hengeres testét barnásszürke, finom tapintású, testhez símuló szőr borítja. Feje felülről lapított, melynek mindkét oldalán sörteszőröket találunk. Teljesen vak, fülkagylója és farka nincs. Egész életét a föld alatt tölti, csak nagyon ritkán jön a felszínre.
A vakondokéhoz hasonló túrásaik nagyobbak és ritkábban helyezkednek el. 100 métert is elérő labirintusaik több méter méter mélyre is elérhetnek. Jelenlétére utalhat a túrásban gyakran megtalálható 5-8 cm-es 45 fokos szögben elharapott gyökérdarabok, melyek (a vakondoktól eltérően) a járatok tisztán tartása végett keletkeznek.
Füves területekhez kötődő életmódja miatt erdős, vizes területeken, illetve időszakosan magas vízállású területeken nem fordul elő. Elsősorban legelőkön, parlagterületeken figyelték meg jelenlétét.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A földikutya fokozottan védett faj, még a fehér pandánál is kevesebb egyed él belőle a Földön. Fennmaradása a füves élőhelyek megmaradása, illetve széttagolásának megakadályozása a feltétele. A veszély abban áll, hogy az egymástól távol eső területeken élő példányok nem találják meg egymást. Az erdőtelepítések, mélyszántások, illetve a füves területek feltörése az ott élő állatok pusztulásához vezetnek.

A veszélyeztetett állatfajok élőhelyének, így a földikutya élőhelyének megőrzése kötelességünk. Mivel a mai Magyarország területén Kelebia térségében él eme faj egyik legnagyobb populációja, kérjük a helyi értéktár bizottságot, a délvidéki földikutyát a kelebiai helyi értéktárba felvenni szíveskedjen

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia, Baja

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/foldikutya_fmt_2013.pdf

 

http://www.mme.hu/vegveszelyben-delvideki-foldikutya            

  http://www.ng.hu/Termeszet/2008/09/Uj_foldikutyafajt_fedeztek_fel_hazankban
  http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35₉67
  http://www.bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu/megyei_ertekek/1125-d-lvideki-f-ldikutya

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

foldikutya1 foldikutya2

Kelebiai Kárpát Fesztivál

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Kárpát Fesztivál

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település legnagyobb nyári rendezvénye. A 2004 – ben induló, több mint 10 éves múltra visszatekintő rendezvény célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kelebia és más határon túli települések között (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja). Általában július közepén kerül megrendezésre.
Az eleinte 10 napos rendezvény a magyar művészeti és kulturális értékek lehető legszélesebb spektrumát kínálta az érdeklődőknek. A rendezvény tehát széleskörű – nemzetközi és regionális – együttműködés, összefogás a kultúra, a hagyományok és a művészet területén.
A Fesztiválon minden korosztály képviselteti magát. A sport, a képzőművészet, a koncertek és a hagyományőrző rendezvények sem hiányoznak a palettáról. Célközönség elsősorban a kelebiai lakosság, ezen túl pedig a dél – alföldi régió, valamint a határon túli települések lakosai. A rendezvény célja továbbá, hogy a települések között egyfajta multikulturális csere jöjjön létre, amely főként a nyári fesztiválra koncentrálódik, de az év további részében sem szünetel.

A rendezvény népszerűsítése a környező médiák (újság, televízió stb.) bevonásával történik. Idén immár 13. alkalommal kerül megrendezésre, de a régi 10 napos rendezvény ma már 3 – 4 napra korlátozódott, mégis tartalmát tekintve nem kevesebb elődeinél. Megmaradtak a vázat adó programok (pl. népzenei találkozó, borverseny, sport foglalkozás stb.). A rendezvény fő napja szombat, ahol sztárvendégek – énekesek, ügyességi játékok, kézműves foglalkozás, képzőművészeti kiállítások, változatos és ötletes programok szórakoztatják a közönséget.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település falunapjából nőtte ki magát, több mint 10 évvel ezelőtt. A rendezvény programjai határon átívelő kapcsolatot teremtettek a környező települések lakosságával. Évek óta nem csak e nyári rendezvényünk állandó vendégei a határon túli települések (Bajsa, Kishegyes, Kelebija stb.) csoportjai.

A fesztivál programjai széles választékot nyújtanak, a művelődni, szórakozni, kikapcsolódni vágyó látogatók számára. Mindezen indokok figyelembe vételével, kérem a Kelebiai Kárpát Fesztivált a kelebiai helyi értékek közé felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  http://www.kelebia.hu
  Kelebiai Hírmondó
  Petőfi Népe
  http://www.baon.hu

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

karpat1 karpat2 karpat3

Kelebiai Galéria

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Galéria

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

2012 márciusa óta egy állandó festménykiállítást látogathatnak a festészet szerelmesei az egykori Teleház épületében. A Kelebiai Galériában kiállított képeket Császár László úr ajánlotta fel 2011-ben szülőfalujának. A képek elhelyezésének lehetőségei közül a már korábban említett épület bizonyult a legmegfelelőbbnek, és a szakértői vizsgálatot követően kiállításra került 64 darabból álló festménygyűjtemény melyek adományozó levelét 2012. március 15-én ünnepélyes keretek között írta alá Maczkó József polgármester úr és Császár László úr.

Az egyedülálló gyűjtemény képei több festőművésztől származnak. Megtekinthetők többek között Csikós András, Lipovniczky László, Monos József, Orvos András, Cs. Nagy András, Nagy B. István, Szász Endre, Szabó János, Fejér Csaba, Uhrig Zsigmond, Markó Erzsébet munkái.

Az alkotók és a galériában kiállított festmények témáiról…

Markó Erzsébet: Korai munkáin erősen érezhető a mester, Kokas Ignác hatása, ami elsősorban a színhasználatban, a tájértelmezésben mutatkozik meg. Később is alkalmazza a széttördelt tájelemeket, megjelenik azonban képein a reneszánsz madonnákra emlékeztető női figura. Valamennyi alkotói korszakát az igényesség, a gazdag, márványos faktúrák színes használata jellemzi.

Uhrig Zsigmond: Tájképeit két elemre építi: az oldott, festői pasztózus háttérre és a háttér előtt grafikai jelként villódzó növényi formák stilizált struktúrájára. Szokványosnak tekinthető tájai ettől a kettősségtől, a festői megoldás és a grafikai struktúrák együttes jelenlététől mégis jellegzetessé váltak.

Fejér Csaba: Az alföldi realisták örökségét felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként a sorsfordulójához érkezett paraszti világ azon pillanatáról ad sajátos röntgenfelvételt, amikor a régi és az új küzdelme már eldőlt, s az egykori rideg életforma már csak töredékeiben, a külsőségek, ill. az emlékek szintjén él tovább. Egyszerre tükröz megértést és kritikát a híven tolmácsoló dokumentarista stílusa , az értékek relatív voltából adódó kétkedést és türelmes, szívós bizonyosságkeresést. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő.

Szabó János: Főiskolai mesterei: Kádár György, Konecsni György és Barcsay Jenő. Figurális, a színek kifejezőerejére épített festészete napjaink emberi tartalmait igyekszik képpé formálni. Képei mondanivalója nem egyszerre villan fel, hanem a folyamatos látvánnyal összegződnek azok az emocionális élmények, melyek kifejezésére törekszik.

A képi élményt sommásan, olykor elvonatkoztatva rögzíti, és az így született látványból a kiemelendőket színekkel vagy technikákkal fokozza.

Szász Endre: A klasszikus mesterek technikájából merítő, s azt szürrealisztikus elemekkel ötvöző festői stílusával széles körben ünnepelt festővé vált. Magyarországon egy újabb műfajban kamatoztatta tehetségét, a porcelán – mint számára eddig kiaknázatlan terület- némi felfogásbeli változást is hozott a festő számára. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez.

Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

Művészete egyedi és festészetben meghatározó, iskolateremtő. , a XX. századi hazai grafikában

Nagy B. István: "Ha a magyar festészetben van igazi kolorista, akkor Nagy B. István korszakos jelentőségű képviselője ennek. Színkultúráját nem sokan tudják utolérni vagy meghaladni.

A színek hangulati arányrendjével úgy tudja megszólítani a kép nézőjét, úgy tud megjeleníteni egy karaktert, hogy az az érzésünk támad, mintha találkoztunk volna már az illetővel, mintha már ismernénk őt." – mondta róla Földi Péter festőművész

Cs. Nagy András: Művei az ész és az érzelem harmonikus együttműködéséről tanúskodik. A nyírségi paraszti világig visszavezethető festészete nemcsak az európai kubizmusban és a geometrikus absztrakcióban, de a futurizmusban és az expresszionizmusban, valamint a nyers művészetben (art brut) és a jelképiségben ugyanúgy gyökerezik.

Orvos András: Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. A Galériában Vác környékét ábrázoló sorozata található.

Monos József: Megigézi a tájban lakozó általa ősi erőnek hívott dinamizmus. A tájban és az emberben lakozó erőt kutatja, erről az ősi erőről szólnak a képei, amelyek tükörképei a tájban rejlő harmóniának. Kolorista festőiségét büszkén vállalja. A természet soha sem ugyanolyan, folyton változik - vallja, ez a szín-szimfónia, ez a tobzódás tiszteletet parancsol, gyönyörködtet, elbűvöl.

Lipovniczky László: Festeni először Szőnyi Istvánnál tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mestere: Benkhard Ágost

Csikós András: Leggyakrabban az alföldi tájat, a várost és a város környéki tanyákat, a kisvárosi vedutákat, a Tisza holtágait és ártereit ábrázolta, először visszafogott színvilággal, majd egyre több színt használva. Legnagyobb erényének tartotta, hogy megmaradt vásárhelyinek, s mindig azt rajzolta, festette, amit környezetében látott. Képei fő értéke a részlet szépségeinek megragadása, s az egyedi tájkarakter bemutatása.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Galéria festményeihez fogható gyűjtemény csak igen kevés településnek adatik meg.

A fenti indok figyelembe vételével kérem a Kelebiai Galériát a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Kelebiai Hírmondó, IX. évf. 4-5.sz.

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

galeria1 galeria2 karpat3