Cikkek

SZMSZ_régi

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
18/2010.(XI.17.) rendelete

A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzata

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban. Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, szervezeti és működési rendjének részletes szabályairól (továbbiakban: SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja:

I.
Általános rendelkezések


1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kelebia Község Önkormányzata
Székhelye: 6423 Kelebia, Ady E. u.114.
Működési területe: Kelebia község közigazgatási területe.

(2) A polgármesteri hivatal megnevezése:

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala
Székhelye: 6423 Kelebia, Ady E. u.114.

(3) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt : 7 fő. A képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzati jelképek leírását és azok használatát külön rendelet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hazai kapcsolatai:

- Kiskunhalasi Többcélú Kistérségi Társulás
- Vasutas Települések Szövetsége,
- Települési Önkormányzatok Szövetsége.
- Kiskunok Vidékéért Egyesület
- „Mindennapi Vizünkért” Önkormányzati Társulás
- BANAT-TRIPLEX CONFINIUM Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás

(6) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

- Olasz Köztársaság területén: Montecassiano településsel,
- Szerbia területén: Kishegyes községgel,
- Szerbia területén: Bajsa községgel,
- Szerbia területén: Kelebija községgel.

II.

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

2.§.

(1) Az önkormányzat, jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:
- a polgármester,
- a képviselő-testület bizottságai
- a képviselő-testület hivatala látják el.

3.§.

(2) Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatások körében:
- a településrendezés,
- a településfejlesztés,
- az épített és természeti környezet védelme,
- a lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés,
- a csatornázás
- a köztemető fenntartása,
- a helyi közutak és közterületek fenntartása,
- a helyi tömegközlekedés, köztisztaság, és a településtisztaság biztosítása,
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban,
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás,
- gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról,
- a közösségi tér biztosítása,
- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, a sport támogatása,
- a nemzeti és etnikai kissebségek jogai érvényesítésének biztosítása,
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,
- a külterületen élő családok gondozása.

4.§.

(1) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról
- az óvodai nevelésről,
- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
- a közművelődési tevékenység biztosításáról,
- az egészségügyi és szociális alapellátásról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről
5.§.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
- ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonának működtetéséről,
- tanyagondnoki szolgálat működtetéséről,
- külterületi óvodás és iskoláskorú gyermekek szállításáról,
- nemzetközi kapcsolatok és együttműködés további bővítéséről
- Magyar-Szerb Agrárkereskedelmi Központ működtetéséről.


(3) Az önkormányzat csak olyan önként vállalt feladatokat vállalhat fel, amelyek:
- nem tartoznak más szervek kizárólagos hatáskörébe,
- nem veszélyeztetik a kötelezően előírt feladatkör végrehajtását,
- és amelyre, pénzügyi fedezetet tud biztosítani.

(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában és mértékében az éves költségvetésben – fedezet biztosításával – kell állást foglalni

6.§.

(1)A képviselő-testület - az át nem ruházható hatáskörök kivételével – egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint a társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlására utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(2)A képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságokra átruházott hatáskörök, tovább nem ruházhatók.

(3) Az átruházott hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

7.§.

(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

- a rendeletalkotás,
- a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
- a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
- a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásokról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás,
- intézmény alapítása,
- közterület elnevezése, emlékmű állítása,
- eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál,
- a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
- amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés: a 33/A.§ (2) bek. b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés: a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

III.

A képviselő-testület működése
A képviselő testület munkaterve

8.§.

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, (minden naptári év január 15-ig.) A munkaterv elkészítése, előterjesztése a polgármester feladata és a képviselő-testület hagyja jóvá. A munkaterv indokolt módosításait a polgármester terjeszti elő és a képviselő-testület fogadja el.

(2) A munkaterv elkészítéséhez – amely a képviselő-testület által elfogadott cselekvési programra épül – javaslatot kell –kérni a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, és az intézmények vezetőitől.
(3)A képviselő-testület munkaterve tartalmazza:
- a testületi ülések tervezett időpontját,
- a napirendek címét,
- a napirend előkészítésének felelősét,
- az előterjesztést megtárgyaló bizottságok felsorolását,
- az előterjesztők nevét, tisztségét vagy beosztását,
- a meghívottak körét.

(4)A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkatervet mindazok megkapják, akiktől az összeállításra javaslatot kértek.

A képviselő-testület összehívása

9.§.

(1) Az ülést össze kell hívni a képviselők egy negyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára.
(2) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak esetén, az ülést a polgármester a kézhezvételtől számított, 15 napon belül hívja össze.
(4) Rendes testületi ülésen az (1)-(2) bekezdés napirendjét meg kell vitatni.
(5) A képviselő-testület üléseit a polgármester, hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

IV.
A képviselő-testület ülései

10.§.

(1) A képviselő-testület, döntéseit a képviselő-testületi üléseken hozza meg.
(2)A képviselő-testületi ülések típusai:
- alakuló ülés: amelyen esküt tesz a polgármester, a képviselők, megválasztják az alpolgármestert, a testület bizottságainak elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait és elvégzik az alakuló ülésre előírt, törvényben meghatározott feladatokat,
- rendes (tervezett) ülés: amelyen a képviselő-testület éves munkatervében rögzített napirend, jogszabályban előírt módon előkészített megtárgyalását hajtja végre,
- rendkívüli ülés: amelyet a képviselő testület rendkívüli körülmények által indokolt, szükség szerinti időpontban tart.

(3) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(4) Esetenként ülésszakot is tarthat, ha az ülés várható időtartama a 8 órát meghaladja.

11.§.

(1) A képviselő-testület ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal nyomtatott formában kell kézbesíteni a képviselők részére.
A meghívót, és meghívóhoz tartozó írásbeli előterjesztéseket elektronikus úton, e-mailen keresztül a hatósági ügyek kivételével, a képviselő által megadott kézbesítési címre kell kézbesíteni. A bizottsági külsős tagok részére a meghívó nyomtatott formában, tértivevénnyel kerül kézbesítésre. A napirend tárgya szerinti előterjesztést nyomtatott formában, vagy elektronikus úton, E-mailon keresztül kell kézbesíteni a bizottsági tag által megadott kézbesítési címre.
Továbbá akinek a napirend tárgya szerint előterjesztést kell küldeni, nyomtatott formában a meghívóval együtt kerül sor a kézbesítésre.
(2) A meghívó tartalmazza:
- az ülés helyét és kezdési időpontját,
- a javasolt napirendeket,
- a napirendek előterjesztőit.
(3) Rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetben 5 napnál rövidebb időpontban, de legalább egy nappal az ülés előtt is összehívható a képviselő-testület ülése. Ebben az esetben a meghívót tértivevénnyel kell kézbesíteni a meghívott részére.

12.§.

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozás joggal kell meghívni:

- az országgyűlési képviselőket
- a települési képviselőket,
- a jegyzőt,
- a nem képviselő bizottsági tagokat,
- az intézmények vezetőit,
- a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit
- a kelebiai székhelyű civil szervezetek vezetőit. (2.sz.függelék-civil szervezetek)

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a polgármesteri hivatal csoportvezetőit,
- a napirend tárgya szerint érintett civil szervezet(ek) vezetőjét,
- Kelebián képviselettel rendelkező egyházak képviselőit (5.függelék)
- mindazokat, akiknek jelenlétét a napirend megtárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.

13.§.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Erről a lakosságot a helyileg szokásos módon és a hirdetőtáblán való közzététellel kell tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület:

a.) zárt ülést tart:
- választás,
- kinevezés,
- felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása,
- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
- továbbá összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor,
- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b.) zárt ülést rendelhet el:
- a vagyonával való rendelkezés tárgyalásakor
- az általa kiírt pályázat tárgyalásakor,
- ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) A zárt ülés – a napirendekhez fűződő fontos (személyiségi, gazdasági, üzleti, stb) érdekeknél fogva - nyílt üléssé minősítése nem lehetséges.

A képviselő-testületi ülés vezetése

14.§.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(4) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele(legalább 4 fő) jelen van.

(5) A polgármester az ülés vezetése során:
- megállapítja a határozatképességet,
- tájékoztatást ad a két ülés közötti, fontosabb eseményekről,
- beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
- javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, melyről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt,
- napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
- az ülés előtt írásban kiadott un. egyéb ügyben készített előterjesztés elolvasására biztosítja a szükséges időt,
- napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti azokat,
- biztosítja a képviselők interpellációs jogát,
- javaslatot tesz, illetve kér, a következő ülés időpontjára és napirendjére,
- összefoglalja, értékeli és berekeszti az ülést.

(6) Amennyiben a határozatképesség nem biztosított és ennek létrehozása is eredménytelen marad, a testületi ülést be kell rekeszteni. A soron következő testületi ülésen először az elmaradt napirendeket kell megtárgyalni, vagy soron kívüli ülést kell összehívni, amennyiben az elmaradt napirendek megtárgyalása ezt indokolja.

(7) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend megtárgyalásának – indokolt – elnapolását. Erről a képviselő-testület határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

Az előterjesztés

15.§.

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
- testületi döntést igénylő előterjesztések,
- tájékoztató jellegű anyagok.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a címet, a tárgyat és a tényállást,
- a vonatkozó szabályokat,
- az utalást arra, hogy a napirend korábban szerepelt-e napirendként és ha igen, a végrehajtásának eredménye,
- mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják.
- a lehetséges alternatívákat.

(3) Egyszerűbb döntést igénylő (un. egyéb) ügyekben nem szükséges a (2) bekezdésben részletezett előterjesztést készíteni.
(4) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:
a.) a polgármester,
b.) az alpolgármester,
c.) a jegyző,
d.) a képviselő-testület bizottságai,
e.) települési képviselő,
f.) a polgármesteri hivatal csoportvezetői,
g.) az önkormányzat intézményének vezetője, az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén,
h.) az önkormányzat gazdasági társaságának vezetője a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv., valamint az alapító okirat szerit a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben,
(5) Az előterjesztő, az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet, általában 5 perces időtartamban, míg az érintett bizottság képviselője 3 percben fejtheti ki a bizottság álláspontját.

Beszámoló

16.§.

(1) A beszámoló
- önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
- a képviselő-testület határozatának végrehajtásáról,
- az interpellációk kivizsgálásáról,
- az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a tanácsnok, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

A képviselői önálló indítvány

17.§

(1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő, önálló indítványt tehetnek a képviselők, amelyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal korábban, írásban beterjeszteni.
(2) A polgármester a képviselői önálló indítványt, a képviselő-testület ülésén, napirendi pontként javasolja megtárgyalni. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról tájékoztatja a képviselő-testületet és az elutasítást köteles megindokolni.

(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell: az önálló indítványt beterjeszteni szándékozó képviselő nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját aláírását.

(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére, önálló napirendi pontként felvehető indítványok:
- rendeleti javaslatok és
- határozati javaslatok lehetnek.



A sürgősségi indítvány

18.§.

(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvány tárgyában.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:

a.) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – a képviselő –testületi ülést megelőző nap 14.00-ig óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli megtárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.

b.) Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak, a sürgősség lényegének rövid megindokolására.

c.) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.
(3) Ha a képviselő – testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt az első napirendként kell megtárgyalni.

A módosító javaslat

19.§.

A rendeleti és határozati javaslathoz a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolni kell.

A vita

20.§.

(1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid válasz adni.

(2) A napirend feletti vitában a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak általában egy alkalommal fejthetik ki véleményüket, maximum 3 perces időtartamban. Az ettől történő eltérésről a testületi ülés vezetőjének javaslatára, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Személyes érintettség esetén, a viszonválaszra 2 perces lehetőséget adhat a testületi ülés vezetője.

(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a vitában elhangzottakra.

21.§.

A napirend előadója, a szavazás megkezdése előtt, bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

22.§.

A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően, észrevételt kíván tenni.

A szavazás

23.§.

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként vitára bocsátja úgy, hogy:
- előbb a vitában elhangzó módosító kiegészítő indítványokról (az elhangzás sorrendjében)
- majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.
(2) A javaslat elfogadáshoz a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára, a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) A minősített többséghez a megválasztott képviselők, több mint felének szavazata szükséges
(5) Minősített többség szükséges:

- az önkormányzati rendeletalkotáshoz
- az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,
- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz,
- intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez,
- képviselő kizárásához,
- zárt ülés elrendeléséhez,
- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
- a polgármester elleni kereset benyújtásához,
- hitel felvételéhez,
- kitüntetés, díszpolgári cím, kitüntető díjak adományozásához,
- községrendezési terv elfogadásához,
- testületi hatáskörök átruházásához,
- alapítvány létrehozásához, módosításához és megszüntetéséhez,
- az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések meghozatalához.

(6) A képviselő-testület, döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők minősített szótöbbséget igénylő döntéseknél „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek rész a szavazásban, a szavazásban való részvételtől történő tartózkodás nem lehetséges. Minden egyéb döntés meghozatalánál „igen” vagy „nem” szavazattal szavaznak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester a jegyző útján gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamely képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

24.§.

(1) képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettség betartására.
(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkosság feltételeinek a biztosítása a jegyző feladata.
(3) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(4) A képviselő-testület esetenként névszerinti szavazást is elrendelhet. A névszerinti szavazást a jelenlévő képviselők több mint fele kezdeményezheti. A névszerinti szavazásnál a jegyző, egyenként, külön hitelesített névsor szerint olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igennel” vagy „nemmel” szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A polgármester és az alpolgármester utoljára szavaznak.

25.§.

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal (arab számmal) és évszámmal, hó és nap zárójelben történő megjelölésével kell ellátni, a következő szerint:.../200..(hó. nap.)sz. kt. hat.
(2) A határozatok kivonatait, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek, valamint a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

Kérdés és interpelláció

26.§.

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyek a belső működés viszonyait érintik.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A felvetésnek rövidnek és tömörnek kell lennie.
(3) A képviselő-testületi ülésen, a napirendek elfogadása előtt:
- a polgármestertől
- az alpolgármestertől,
- a jegyzőtől,
- a bizottságok elnökeitől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) , amelyre az ülésen
szóban vagy 15 napon belül írásban kötelesek érdemi választ adni. Ha az interpelláció
címzettje írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kel juttatni. Ez esetben a
válasz elfogadásáról a testület a következő ülésen határoz.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 (öt) percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációját előterjeszteni nem lehet.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet: ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül, a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

27.§.

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy túllépte a hozzászólásra rendelkezésére álló időtartamot. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
- rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja aszót.
- tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy az ülés rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel – felfüggesztheti a képviselő-testületi ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni, nem lehet.

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

28.§.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, az önkormányzatra vonatkozó iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell megőrizni.

(3) A jegyzőkönyv főbb tartalmi és formai követelményei az alábbiak:
- rögzíti az ülés helyét és idejét,
- felsorolja az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét,
- utalás arra, hogy a lakosság köréből hányan jelentek meg,
- számszerű meghatározást az ülés határozatképességéről,
- az elfogadott napirendi pontok felsorolását,
- a kérdéseket feltevő és válaszoló nevét,
- a hozzászólás alapvető mondanivalóját,
- a módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat teljes egészében,
- a szavazás eredményét, számszerűen olyan részletezéssel, hogy hány képviselő szavazott „igennel” és „nemmel”, illetőleg hányan tartózkodta a szavazástól,
- a rendeletek és határozatok teljes szövegét, a kérdéseket és interpellációkat, valamint a bejelentéseket.
(4) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a meghívót az írásos előterjesztéseket és a jelenléti ívet.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A testületi ülést követő 12 napon belül, a készülő jegyzőkönyvet a képviselők megtekinthetik
(6) Az eredeti példányt a jegyző kezeli, a második példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének, a mellékletekkel együtt. A harmadik példányt a Községi Könyvtárban kell elhelyezni, a negyedik példány a jegyzőkönyvvezető munkapéldánya. Az eredeti példányt évente be kell köttetni.
(7) Az állampolgárok az ügyfélfogadási napokon, a jegyzőnél megtekinthetik a jegyzőkönyvet.
(8) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét a titkos ügykezelés szabályai szerint kell megőrizni és tárolni.
(9) Az elkészült jegyzőkönyveket elektronikusan menteni kell.

Az önkormányzati rendeletalkotás

29.§.

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján ennek végrehajtására.
(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
- települési képviselő,
- a képviselő-testület,
- a jegyző
A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
(3) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelettervezet előkészítésének szükségességéről. Meghatározza azok menetét, az egyeztetés, és a vitafórumok rendjét. A lakosság széles rétegeit érintő rendelettervezetet, előzetesen lakossági vitára kell bocsátani, illetőleg a testület döntése alapján közmeghallgatást kell tartani. A rendelettervezet szakmai előkészítése, elfogadás után a hiteles szöveg szerkesztése, a jegyző feladata.
(4) A hatályos önkormányzati rendeletek, a polgármesteri hivatalban megtekinthetők.

30.§.

(1) A rendelettervezetet az indoklással együtt, a jegyző nyújtja be a képviselő-testülethez. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: hirdetőtáblán történő kifüggesztés. Kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja.
(3) Az önkormányzati rendelet hatálybalépésének idejét az év, hó, nap megjelölésével kell megállapítani úgy, hogy a hatálybalépés rendszerint a hónap első napján történjék. Kivételesen kimondható, hogy a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A rendelet Jelölése: …./200…(hó, nap).
(4) A rendelet folyamatos hatályosulásának vizsgálata az Ügyrendi Bizottság és a jegyző feladata.

V.
Szervezeti szabályok

A képviselő

31.§.

(1) A képviselő, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
(2) A képviselő, a képviselő-testület alakuló ülésén illetve a megválasztását követő ülésen, az Ötv. 32.§-a szerint, esküt tesz.
(3) A képviselő tevékenysége során, hivatalos személyként jár el.
(4) A képviselő jogai:
- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében,
- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését,
- a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli együttműködést,
- bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
- a képviselő-testület a képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjainak- a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetben juttatást állapíthat meg.



(5) A képviselő kötelességei:

- köteles részt venni a képviselő testület munkájában,
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
- felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
- a tudomására jutott állami, szolgálati titok, valamint az önkormányzat vagyonával, gazdálkodásával összefüggő üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

(6) A képviselő-testület írásban rosszallását fejezi ki a képviselővel szemben, ha két egymást követő testületi ülésen igazolatlanul nem jelenik meg.

32.§
Tanácsnok

(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére a polgármester vagy bármely képviselő indítványára tagjai közül, minősített többséggel tanácsnokot választhat. A tanácsnok által felügyelt szakterületek ismertetését a 3. számú függelék tartalmazza.
(2) A tanácsnok feladatkörében
a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) írásban véleményezi a feladatkörébe tartozó közgyűlési előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet,
c) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő közgyűlési döntések végrehajtását.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) visszahívással.
(4) A tanácsnokra - eltérő szabályozás hiányában - a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A képviselő-testület bizottságai

33.§.

(1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

- Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
- Ügyrendi Bizottság,
- Szociális és Egészségügyi Bizottság,
- Oktatási Kulturális és Sportbizottság,
(2) A bizottságok jegyzéke, elnökei és tagjai a 2.sz.függelékben található.
(3) A bizottságok részletes feladat- és hatáskörét a 2.sz. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét, a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a hivatal dolgozója, nem lehet a bizottság tagja.
(5) A bizottság határozatképességére, és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
(6) A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön meg kell tartani. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában minősített döntés szükséges.
(7) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az erről szóló meghívót, a csatolt előterjesztésekkel együtt, legalább 5 nappal a bizottsági ülés előtt meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a bizottsági ülés részvevőinek. Az ülést a bizottság elnöke vezeti. Indokolt és sürgős esetben a bizottság telefonos vagy szóbeli kiértesítés útján, de legalább az ülés előtt egy nappal előbb is összehívható.
(8) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök a bizottság tagjának írásban adhat eseti képviseleti megbízást.
(9) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely- a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(10) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásáról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag estében a bizottság dönt.
(11) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi.
(12) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati, valamint üzleti titkot megőrizni.
(13) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint – külön indítványra – a kissebségi véleményeket is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(14) A jegyzőkönyv 1 példányát 10 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek, aki az üléstől számított 15 napon belül köteles azt megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal részére.
(15) A bizottságok a belső működés szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl, saját maguk határozzák meg.
(16) Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényben foglalt vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, az Ügyrendi Bizottság végzi.
(17) Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltak szerinti összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.

A polgármester

34.§.

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő testületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működőképessége szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester, megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:
- segíti a képviselők munkáját,
- összehívja és vezeti a testületi üléseket,
- ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
- képviseli az önkormányzatot,
- beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról negyedévenként
- szervezi a településfejlesztési közszolgáltatásokat,
- biztosítja a helyi, demokratikus hatalomgyakorlás és a közakarat harmonikus érvényesülését,
- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok működtetéséről,
- a települési közérdek szem előtt tartásával, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
- kapcsolatot tart a helyi párt, társadalmi és civil szervezetek vezetőivel.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
- indítványozza a bizottságok összehívását. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
- felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
- Bizottsági döntéshozatal esetén, dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartóját személyesen érinti.
(6) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
- a képviselő-testület döntései szerint, saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt,
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben. Egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő- testületnek a hivatal belső, szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében (egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, minden munkáltatói jogot kell érteni).
(7) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő, elemző munkát az Ügyrendi Bizottság végzi. Így bérének, jutalmának megállapítására a bizottság tesz javaslatot.
(8) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhessék. Ezen ünnepek a következők:
1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója március 15.
Kárpát Fesztivál minden év július hónapban
Szent István ünnepe augusztus 20.
Idősek Napja minden év október hónapban
Aradi Vértanuk Napja október 6.
'56-os forradalom évfordulója, a Köztársaság kikiáltásának napja október 23.
Kelebia község alapításának napja december

Az alpolgármester

35.§

(1) a képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester felelősségi és feladatkörét, valamint részletes feladatait a polgármester határozza meg, amelyről tájékoztatja a képviselő-testületet.

A jegyző

36.§.

(1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

- előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- tanácskozási joggal részt vesz a testületi és bizottsági üléseken,
- törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt, az előterjesztés vitájában. Köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak, és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
- a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal részére,
- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és ügyintézéséről.


(3) A jegyző egyéb feladatai:

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket,
- ellátja a jogszabályban előírt közigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, vezetői megbízás visszavonásához, felmentéshez, jutalmazáshoz – polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
- szervezi a hivatal felvilágosító munkáját,
- ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével és korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

A polgármesteri hivatal

37.§.

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint: jogi személy. A költségvetés határozza meg a hivatal működéséhez szükséges irányzatokat, működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármesteri hivatal a munkavégzés szempontjából három, önálló jogállással nem rendelkező és önálló szervezeti egységet nem képező feladatterületre tagozódik:
- igazgatási csoport,
- pénzügyi csoport,
- kisegítő részleg.
Időszaki vagy célfeladatra külön szerezeti egység hozható létre.
(4) A polgármesteri hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás idejét, valamint a polgármester és a jegyző fogadó óráját a 4.sz. melléklet tartalmazza.
(5) A polgármesteri hivatal, alaptevékenységén kívül, vállalkozói tevékenységet nem folytathat.
(6) A hivatal szervezeti felépítésével, feladataival és működésével kapcsolatos részletes szabályokat a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A társulásra vonatkozó átfogó szabályok

38.§

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vehet részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a település lakosságának olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése:
- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
- lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
- lakossági közügyek intézésébe való bevonása, jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon történő megvitatása.

A hatósági igazgatási társulás

39.§

(1) A képviselő-testület – szükség szerint – mind több ügykört érintő, mind egy ügykörre vonatkozó hatósági társulásokban részt vehet.
(2) A hatósági igazgatási társulást írásos együttműködési megállapodás hozza létre, melyet az elfogadástól számított 15 napon belül, meg kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének, aki törvényességi észrevételt tehet.


Lakossági Fórumok

40.§.

(1) A képviselő testület évente kettő alkalommal a munkájáról szóló tájékoztató megvitatására falugyűlést hív össze.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább kétszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, a községben érdekelt szervezetek, önszerveződő körök képviselői kérdést intézhetnek, és javaslatot tehetnek. Közmeghallgatást kell tartani az önkormányzati költségvetési tervezet érdemi vitája előtt. A közmeghallgatáson felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő- testületet.
(3) A lakossági fórumok szervezése, a polgármesteri hivatal feladata.
(4) A közmeghallgatásról és a falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire irányadó szabályok.

VI.
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés

41.§.

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok 30 %-a kezdeményezte.

42.§

(1) A választópolgárok 10 %-a a népi kezdeményezést, a polgármesternél nyújthatja be.
(2) A képviselő testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 10 %-a indítványozott.

VII.
Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

43.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak listását, vagyonrendelet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos adatok, illetve vagyonkezelésével kapcsolatos döntések – a döntés hatálybalépéséig – üzleti titoknak minősülnek.

Az önkormányzat költségvetése

44.§

(1) A költségvetési koncepcióról szóló előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megtárgyalja és véleményezi. A polgármester a bizottság véleményével együtt terjeszti a képviselő-testület elé a koncepciót.
(2) A költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési rendelet-tervezetet, az egyeztetés megállapításaival együtt, a polgármester a
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elé terjeszti.
(3) Az önkormányzat a költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
(4) A képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és z állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésének elfogadásakor, kétfordulós tárgyalási módot alkalmaz.
(6) Az első forduló főbb elemei:
- A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
- Az önkormányzat számára kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés és helyzetértékelés végrehajtása,
- bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek számbavétele,
- kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása,
- a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(7) A második fordulóban – a közmeghallgatás után - a költségvetési törvény által előirt részletezésben, a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja meg a képviselő-testület.
(8) A költségvetési évet követően, zárszámadási rendelettervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek főbb tartalmát a költségvetésről szóló törvény határozza meg .

Az önkormányzat gazdálkodása

45. §.

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott részben önálló intézmények, költségvetési kereteik között önállóan gazdálkodnak a személyi juttatás előirányzattal, a dologi kiadásaikra biztosított pénzeszközeiket külön megállapodás alapján, a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

46.§.

(1) Az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester, az intézményeknél az intézmény vezetője, vagy az általuk megbízott személy jogosult a kötelezettség vállalásra, valamint a kiadások teljesítésének elrendelésére.

(2) A kötelezettségvállalás, a kiadások teljesítésének elrendelése, csak ellenjegyzés mellett érvényes, amelyre a jegyző, illetve az általa megbízott személy jogosult.

47.§

(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinél az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121/A.§-ban, illetve a költségvetési szervek belső ellenőréséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerint belső ellenőrzési feladatokat közösen alkalmazott, belső ellenőrök útján Halasi Többcélú Kistérségi Társulás keretében látja el.
(2) Az ellenőrök feladataikat a költségvetési szervek részére elkészített belső ellenőrzési kézikönyvben foglalt szabályok szerint látják el.

VIII.
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

I. fejezet

A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele

48.§

(1) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat 1 példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: bizottságnak) címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatal ezzel a feladattal megbízott köztisztviselője veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.


II. fejezet

A vagyonnyilatkozat kezelése és nyilvántartása

49.§.

(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
(2) A vagyonnyilatkozatokról a polgármesteri hivatal köztisztviselője nyilvántartást vezet.
(3) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat).
(4) A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(5) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban előre egyeztetett időpontban az Ügyrendi Bizottság egy tagjának jelenlétében, bárki megtekintheti.

III. fejezet

Az ellenőrzési eljárás

50.§

(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.
(3) A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül, elutasíthatja a kezdeményezést.
(5) A bizottság, a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén, a képviselőt ill. a hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok, nyolc napon belül írásban történő bejelentésére. Ezeket, az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket, az eljárást követő 8 napon belül törölni kell.
(6) Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság, a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(7) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének, ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a bizottság, eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

IX.

Záró rendelkezések

51.§

(1) E rendelet 2010.november 17. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 22/2008.(X.17.) rendelettel módosított 16/2008.(IX.19.) rendelete.

(2) A szabályzat mellékletei:
1.sz. melléklet: az átruházott hatáskörökről,
2.sz. melléklet: a bizottságok feladat- és hatásköréről
3.sz. melléklet: a munka és ügyfélfogadás rendjéről
4.sz. melléklet: vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek

(3) A szabályzat fügelékei
1. sz. függelék: a képviselők névsora
2.sz.függelék tanácskozási joggal meghívandó kelebiai székhelyű civilszervezetek
3.sz.függelék a tanácsnok feladatait és a tanácsnok által felügyelt önkormányzati ügykörök)
4. sz. függelék: a képviselő-testület bizottságai
5.sz.függelék: a tanácskozási joggal meghívott egyházak képviselői



Maczkó József s.k.
polgármester

Oltyánné Kozla Erika s.k.
jegyző

SZMSZ. 1.sz. melléklete

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

1.)A képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:

- Tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére átmeneti segélyt, étkezést ill. szállást biztosít az arra rászorulónak, ha ennek hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.
- Az ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
- Megszünteti az 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, a törvényben foglaltak szerinti visszatérítésre.
- Szociális rászorultság esetén – szociális alapellátás keretében –, átmeneti segélyt biztosít.
- Rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
- Temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti.
- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít a Gyvt. Valamint az önkormányzat rendelete szerint.
- Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában történő benyújtásáról.
- a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra benyújtott kérelmekről.

2.) A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:

- A polgármester tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.


3.) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:

- Biztosítja a közút tisztántartását, a hó eltakarítását tovább az utak síkosság elleni védelmét.
- Azonnali intézkedést igénylő halaszthatatlan esetben átmeneti szociálissegélyt, temetési segélyt folyósít, továbbá elrendeli a köztemetést.
- Munkaszerződést köt közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal.
- Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről.
- Dönt a banki szolgáltatások igénybevételéről.
- Támogatást igényel az időskorúak járadékára, a rendszeres szociálissegélyre, a közhasznú foglalkoztatásra, a közműfejlesztési támogatásra.
- Lakásbérleti szerződést köt és szavatol a lakás átadásakor annak rendeltetésszerű használatra való átadásáért.
- A lakbér meg nem fizetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

SZMSZ 2. sz. melléklete

A bizottságok feladata és hatásköre

Általános feladatok

A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatokat is ellátó, a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott, testületi szervek. Ennek megfelelően:

- Előkészítik feladatkörükben a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
- Ellenőrzik feladatkörükben a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére végrehajtására irányuló munkáját.
- Beszámolnak az átruházott hatáskör gyakorlásáról.(negyedévenként)
- Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdeksérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik.
- Elkészítik a hatáskörükbe tartozó és a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, az előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalásokat.
- Döntenek a képviselő-testület által meghatározott ügyekben, gyakorolják az átruházott hatásköröket.
- Indítványozzák a képviselő-testület összehívását.
- Javaslatot tehetnek a képviselő-testület ülésének napirendjére.
- Előzetesen véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.
- Megállapítják saját működési rendjüket.

Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

- Véleményezi a költségvetési koncepciót, részt vesz annak kidolgozásában.
- Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
- Közreműködik az önkormányzati gazdálkodás tervezésében, és figyelemmel kíséri az év közbeni gazdálkodás menetét.
- Figyelemmel kíséri és értékeli a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyon változás alakulását értékeli az azt előidéző okokat.
- Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
- A képviselő-testület megbízása alapján, ellenőrzést végez az önkormányzat intézményeinél.
- Véleményezi a gazdasági célú döntéseket, a pénzügyi tartalmú rendelet-tervezeteket.
Véleményezi a gazdasági célú döntéseket, a pénzügyi tartalmú rendelettervezeteket, különös tekintettel a helyi adók bevezetéséről, módosításáról szóló rendelet-tervezeteket.
- Véleményezi az önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését.
- A Képviselő-testület eseti felhatalmazását követően döntési jogkörrel is felruházható.
- Minden pénzügyi valamint gazdasági, továbbá környezet és természetvédelmi kérdésekben, amely testületi döntést igényel kötelezően ki kell kérni a pénzügyi és gazdasági bizottság véleményét.
- Vizsgálatairól tájékoztatja a képviselő testületet.
- Véleményezi a zárszámadásról szóló rendelet-tervezeteket
- Az önkormányzat által anyagilag támogatott bejegyzett civil szervezeteknek nyújtott támogatás felhasználását ellenőrzi.
- Elvégzi mindazokat a bizottsági hatáskörbe tartozó feladatokat, amelyekre a képviselő-testülettől megbízást kap
- Negyedévente legalább egy alkalommal falubejárás keretén belül szemlét tart és javaslatot dolgoz ki
- Az önkormányzati kezelésben lévő belterületi utak, utcák parkok állapotáról
- Illegális szemétlerakó helyek feltérképezése, megszüntetése
- Művelés alá nem vont területek állapotáról
- Külterületi utak karbantartásáról
- Önkormányzati tulajdonban lévő parlagterületek felszámolásáról, hasznosításáról
- Közreműködik a fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában, ellenőrzésében.
- Figyelemmel kíséri a közterület használatát, rendjét, tisztaságát
- Javaslatot dolgoz ki az önkormányzati ingatlanok kezelésével-esetleges, hasznosításával kapcsolatban.
- Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi programban elfogadott feladatok végrehajtását.
- Véleményezi az önkormányzat vízrendezési, csapadékvíz elvezetési és csatornázási terveit
- Véleményezi a helyi piacok és vásárok működésével kapcsolatban megalkotott helyi szabályokat
- A település természeti értékeinek, védett növény és állatvilágának védelmére irányuló tevékenység összehangolásában részt vesz
- Értékeli a település természetes környezetében folyó tájvédelem, önkormányzati feladatainak megvalósítását és ennek az államhatáron átnyúló vonatkozásait.

Ügyrendi Bizottság

- Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat.
- Előkészíti és véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
- Ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
- Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a képviselő-testületi határozatok végrehajtását.
- Figyelemmel kíséri a bizottságokat, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények működését.
- Vizsgálja a fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyeket.
- Végzi a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő elemző munkát, bérére, jutalmára javaslatot tesz.
- Ellátja a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési és eljárási feladatokat.

Feladatai:
a) előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti az alakuló ülést követő hat hónapon belül a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatát;
b) ellenőrzi a képviselő-testület és szervei szabályzatszerű működését, a
szabályzat előírásainak megsértése esetén intézkedéseket kezdeményez;
c) vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását;
e) vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését;
f) figyelemmel kíséri a más képviselő-testületekkel, testvértelepülésekkel, gazdasági szervekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását;
g) figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal hatósági tevékenységét;
h) közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében;
i) felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek törvényességét;
j) figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését;
k) ellátja - a választás, béremelés, jutalmazás, fegyelmi - anyagi felelősségrevonás kivételével, a polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását;
l) javaslatot tesz a tisztségviselők béremelésére, jutalmazására;
m) a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri az önkormányzatot érintő peres eljárásokat;
n) folyamatosan figyelemmel kíséri Kelebia község közbiztonsági helyzetét; véleményezi az azzal kapcsolatos előterjesztéseket
o) a közbiztonsági helyzet javítása érdekében folyamatosan együttműködik a rendvédelmi szervekkel, polgárőrséggel;
q) kapcsolatot tart fenn a közbiztonság javítása érdekében tevékenykedő civil szervezetekkel;
r) javaslatokat dolgoz ki a közbiztonság javítása érdekében;
s) kezdeményezi mindazon ügyek képviselő-testület elé terjesztését, amelyet a közbiztonság javításával kapcsolatban alapvető jelentőségűnek tart;

Szociális és Egészségügyi Bizottság

- Figyelemmel kíséri a község egészségügyi ellátottságát, a gyógyító, megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a védőnői szolgálatot, a közegészségügy helyzetét.
- Figyelemmel kíséri az egészségügyi intézmények működését, és az ellátás színvonalát.
- Véleményezi a védőnői szolgálat dolgozóinak kinevezését.
- Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Szt. Erzsébet Otthonház tevékenységét, a munka színvonalát a dolgozók szakmai felkészültségét.
- Előzetesen véleményezi az egészségügyi, szociális témakörrel kapcsolatos beszámolókat, előterjesztéseket.
- Folyamatosan elemzi az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét, a felmerülő szükségletek kielégítésére feladattervet dolgoz ki.

Feladatai:

a) előkészíti a hatáskörébe tartozó szociális és egészségügyi tárgyú előterjesztéseket;
b) kidolgozza a szociális koncepciót,
c) kapcsolatot tart a község területén működő szociális tevékenységet is folytató társadalmi szervezetekkel,
d) a szociális és a gyermekek védelmét ellátó intézmény vonatkozásában jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot és szakmai programot, a szakosított szociális ellátások esetén a házirendet, ellenőrzi a belső szabályzatok jogszerűségét, jogszabálysértés esetén felhívja az intézményvezetőt annak orvoslására,

Koordinálja:

a) az önkormányzatnak a szociális intézményekkel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását és - más szervezeteknek a szociális területen végzett tevékenységét.
b) az önkormányzatnak az egészségügyi intézményekre vonatkozó döntéseinek végrehajtását;
c) más szervezeteknek az egészségügy területén végzett tevékenységét.

Közreműködik:

a) a szakmai tárgyú gazdasági-pénzügyi döntések előkészítésében;
b) az egészségügyi intézmények fejlesztésére adott támogatások megállapításában;
c) figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátást, javaslatot tesz annak fejlesztésére;
d) elemzi az egészségügyi ellátás szükségleteit;
e) figyelemmel kíséri a község gyógyszerellátását, javaslatot tesz annak
fejlesztésére és szükség esetén részt vesz a felmerülő problémák megoldására;

Véleményezi:

a) a szociális intézmények fejlesztésére adott támogatások megállapítását;
b) a szakmai tárgyú gazdasági és pénzügyi döntésre vonatkozó előterjesztéseket;
c) a bizottság munkájával kapcsolatos személyi előterjesztéseket.
Figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat, javaslatot tesz azok fejlesztésére.
Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden olyan esetben, amikor a képviselő-testület megbízza. Ilyen megbízás kiadását a bizottság is kezdeményezheti a képviselő-testületnél.
Ellátja: a képviselő-testülettől a bizottságra átruházott, valamint az önkormányzati rendeletben biztosított hatósági jogköröket.

Oktatási, Kulturális és Sportbizottság

- Véleményezi az oktatási és művelődési intézmények létesítését, átszervezését, megszüntetését és bérbeadását.
- Véleményez az oktatási és művelődési intézmények vezetői állásaira benyújtott pályázatokat.
- Figyelemmel kíséri az intézmények szakmai munkáját, a dolgozók szakmai felkészültségét és a képesítés helyzetét.
- Ellenőrzi az intézmények személyi és tárgyi feltételeinek meglétét javaslatot tesz a fejlesztés lehetőségére és szükségességére.
- Elősegíti, ill segítséget nyújt a továbbtanulásban, ill. a tankötelezettség teljesítésében.
- Véleményezi a nevelési, oktatási intézmény foglalkozási, ill. pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
- Előzetesen véleményezi az oktatási, művelődési témakörű beszámolókat, tájékoztatókat.
- Előzetesen véleményezi az oktatási, művelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatát.
- Véleményezi a községi kulturális rendezvénynaptárt.
- Figyelemmel kíséri az ifjúsági- és sportegyesületek működését, valamint az iskolai diáksport szervezését.
- Elősegíti és figyelemmel kíséri, a települési sporthagyományainak ápolását, ifjúsági és idegenfogalmi kapcsolatainak szélesítését.
- Elősegíti a település ifjúsági, sport, valamint turisztikai és idegenforgalmi koncepciójának kidolgozását, illetve előzetesen véleményezi azok tervezetét.
- Véleményezi az ifjúsági, idegenforgalmi és sport tárgykörben képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

SZMSZ.3.sz.melléklete

A munka – és ügyfélfogadás rendje

I.
Munkarend

1.) A polgármesteri hivatal munkarendje.
Hétfőtől-Keddig: 7.30-tól - 16.00 óráig,
Szerda: 7.30-tól - 17.00 óráig,
Csütörtökön: 7.30-tól - 16.00 óráig,
Pénteken: 7.30-tól - 12.30 óráig,

2.) A munkaidő napi 24 perc munkaközi szünetet tartalmaz.

II.

Ügyfélfogadás rendje

1.) A polgármester minden kedden 08.00 órától 12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

2.) A jegyző minden hétfőn 8.00 órától 12.00 óráig, szerdán 08.00-tól 17.00 óráig tart ügyfélfogadást.

3.) A polgármesteri hivatal dolgozói minden munkanapon 8.00 órától 12.00 óráig, szerdán 17.00 óráig tartanak ügyfélfogadást.
Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.

4.) Az közigazgatási és egyéb lakossági szolgáltatásokat ( házasságkötés, névadás, családi és társadalmi események rendezése) a lakossági igényeknek megfelelően szabadnapon, illetve a heti pihenő- és munkaszüneti napon is el kell látni.

4. számú melléklet

vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek

1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározottak alapján az alábbiak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdésének c) pontjában meghatározottak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek:

3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló
2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdésének e) pontjában meghatározottak
alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek:

1. számú függelék

A képviselők névjegyzéke
Ábrahám János
Galgóczi Attila
Horváth Jenő
Dr. Rigler László
Szűcs József
Varga Sándor

2.számú függelék

Kelebiai székhelyű civil
szervezetek

- Gyermekeinkért Alapítvány
- Kelebiai Karitasz Egyesület
- Polgárőr Egyesület Kelebia
- Kelebia Községi Népi Sportkör
- Kelebiai Nyugdíjas Egyesület
- Kelebiai Ifjúsági Egyesület

3.számú függelék

Tanácsnoki feladat

- Kelebia község
szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási projektjének felügyelete.

4.számú függelék

A képviselő-testület
bizottságai

Pénzügyi és Gazdasági
Bizottság
Galgzóczi Attila (elnök)
Varga Sándor
Horváth Jenő
Dr. Rigler László
Szűcs József
Külsős tagok:
Kozla Jolán
Börcsökné Mészáros Zsuzsanna

Ügyrendi Bizottság
Varga Sándor (elnök)
Szűcs József
Külsős tag:
Szádeczki Dezsőné

Szociális és Egészségügyi Bizottság
Dr. Rigler László (elnök)
Galgóczi Attila
Horváth Jenő
Külsős tagok:
Gyuris Noémi
Iván Éva

Oktatási, Kulturális és Sportbizottság
Horváth Jenő (elnök)
Szűcs József
Varga Sándor
Külsős tagok:
Balogh-Szabó Béla
Tóth Gábor

5.számú függelék

Egyházak képviselői

Római Katolikus Egyház: Dr.
Pribitek László
Református Egyház: Tóth László György
Baptista Gyülekezet: Kumich László
Őskeresztény Gyülekezet: Pozsgai Dezső